Üdvözöljük a

Az Európai Unió mozgósítja a világot az óceánok jövőjéért | Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az Európai Unió mozgósítja a világot az óceánok jövőjéért

2017. október 13.

Köz- és magánszektorbeli szereplők együttesen több mint hatmilliárd euró összértékű kötelezettségvállalást tettek a bolygónk felszínének mintegy 70%-át képező óceánok kezelésének javításáért. A kötelezettségvállalások a máltai „A mi óceánunk” konferencián hangzottak el, melynek házigazdája az Európai Unió volt.

A Föld felszínének több mint 70%-át óceánok fedik. Az óceánok termelik a levegőben található, az emberi élethez nélkülözhetetlen oxigén nagy részét, és nyelik el az általunk kibocsátott szén-dioxid 30%-át. Szerte a világon 3 milliárd ember megélhetése függ az óceánoktól. A tengeri élelmiszerek jelentik egymilliárd ember számára az állati fehérje fő forrását. Az óceánokat azonban számtalan veszély fenyegeti: a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a túlhalászás, a tengeri bűncselekmények stb.

 

„A mi óceánunk” címmel megrendezett konferenciákat e halmozódó problémák megoldásának igénye hívta életre. Az idei konferencia előkészítésekor az EU több kormánnyal, a legkülönbözőbb területeken tevékenykedő magáncégekkel, illetve nonprofit szervezetekkel működött sikeresen együtt, hogy azok mozgósításával ambiciózus és mérhető kötelezettségvállalások szülessenek a kisebb, de ígéretes innovatív szemléletű projektektől kezdve egészen az ipari méretű globális vállalkozásokig.

 

Kötelezettségvállalások (válogatás)

 

tengerszennyezés komoly probléma: évente több mint 10 millió tonna hulladék kerül a tengerbe. Előfordulhat, hogy 2050-re az óceánokban több lesz a műanyag, mint a hal. Az EU által megrendezett konferencián számos kezdeményezés hangzott el, ezek közül sorolunk itt fel néhányat:

  • NEMZETKÖZI kezdeményezés – több jelentős, fogyasztási cikkeket gyártó cég, köztük az Unilever, a Procter & Gamble, a PepsiCo, a Marks & Spencer, a MARS, a Werner & Mertz és a Carrefour bejelentette, hogy nagymértékben csökkenti a műanyag-felhasználást a következő néhány év során.
  • AUSZTRIA – a bécsi székhelyű, vegyszereket és műtrágyát gyártó Borealis csoport bejelentette, hogy 15 millió euró értékű beruházást tervez a nem kis részben csomagolóanyagként használt poliolefinek mechanikus úton történő újrafeldolgozására.
  • EGYESÜLT KIRÁLYSÁG – az Ellen MacArthur Foundation alapítvány a 8,5 millió euró értékű „Új műanyaggazdaság” kezdeményezése keretében átadta a nagy presztízsű „Circular Design Award” innovációösztönző díjat. A Sky bejelentette, hogy öt év alatt 30 millió eurót fordít az Ocean Rescue Innovation Fund elnevezésű, óceánvédelmi innovációs alap létrehozására, amely új ötleteket és technológiákat fog kidolgozni annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni a műanyagok óceánba jutását.
  • EU – az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2017 végére a brüsszeli épületeiben üzembe helyezett ivókutak és italautomaták összességében beszünteti az eldobható műanyagpoharak használatát.

A tengeri környezet védelme: A világ tengeri és part menti területeinek jelenleg kevesebb mint 5%-a áll jogi védelem alatt, ezen belül pedig még alacsonyabb az olyan területek aránya, ahol érvényt is szereznek a jogszabályoknak. „A mi óceánunk” címmel megrendezett 4. konferencia azonban lendületet adott az ügynek, és komoly előrelépést jelentett az ENSZ által kitűzött cél elérése felé, miszerint 2020-ra a tengeri és part menti területek 10%-ának jogi védelem alatt kell állnia.

  • CSENDES-ÓCEÁN – Chile, a Cook-szigetek, Indonézia, Niue és Palau vállalta, hogy további tengeri területeket nyilvánít védetté.
  • AFRIKA – a MAVA Foundation alapítvány a következő öt évre szóló 70 millió eurós vállalása keretében természetvédelmi projekteket kíván támogatni, többek között a Földközi-tenger térségében és Nyugat-Afrikában.
  • ATLANTI-ÓCEÁN, CSENDES-ÓCEÁN – Németország vezetésével és több partner, köztük a World Wildlife Foundation közreműködésével kezdeményezés indul, mely a tengeri környezet védelmét hivatott megerősíteni a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán déli részében.
  • INDIAI-ÓCEÁN – az oxfordi Nekton projekt 30 millió eurót kíván arra fordítani, hogy előmozdítsa az Indiai-óceán fenntartható kezelését.
  • AKCS – az EU vállalta, hogy 20 millió eurós támogatást nyújt az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban a védett tengeri területek kezeléséhez, és halászati korlátozás bevezetését javasolta az Adriai-tenger érzékeny területein.
  • VILÁGSZINTŰ kezdeményezés – a Sea Ranger kezdeményezés célja, hogy üzleti partnerekkel együttműködve üzembe állítsa a világ első tengeri őrszolgálatát.

tengerhajózási biztonság képezi a globális kereskedelem és jólét alapját, azonban a természeti katasztrófák, a kalózkodás, az emberkereskedelem, a fegyveres konfliktusok stb. miatt jelenleg nincs teljes mértékben biztosítva. Az EU által megrendezett konferenciának köszönhetően jelentős előrelépést tettünk afelé, hogy a tengerek biztonságosabbá váljanak.

  • VILÁGŰRBELI cselekvés – az Airbus bejelentette, hogy a tengeri felügyeleti kapacitás növelését tervezi: 2020-tól új optikai műholdrendszert állít pályára, hogy jobban előre lehessen jelezni a veszélyeket.
  • EGYESÜLT ÁLLAMOK – a Microsoft társalapítójának, Paul G. Allennek a Vulcan Inc. nevű cége 34 millió eurót kíván beruházni a SKYLight érzékelőrendszerbe, felhasználva a csúcstechnológia vívmányait az illegális halászat elleni küzdelemben.
  • INDIAI-ÓCEÁN – az EU bejelentette, hogy többek között 37,5 millió eurót fog olyan kezdeményezésekre fordítani, amelyek a tengeri biztonság javítását és a kalózkodás leküzdését szolgálják Kelet-Afrikában és az Indiai-óceánon. A tervezett intézkedések között az alternatív megélhetési lehetőségek támogatása is szerepet kap.

A napjainkban 1,3 billió euróra becsült kék gazdaság az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik. Az EU ezt a témakört beillesztette „A mi óceánunk” konferenciasorozat idei rendezvényébe azzal a céllal, hogy elősegítse erősebb szinergiák kialakulását az óceán kiaknázásának fenntartható, körforgásos megoldásai és a gazdasági növekedés és foglalkoztatás között, a fejlődő part menti közösségekben is.

  • EU és SVÉDORSZÁG – az EU és Svédország 45 millió eurót kíván arra fordítani, hogy létrehozza a Csendes-óceán térségében a fenntartható fejlődést előmozdítani hivatott csendes-óceáni–európai uniós tengerészeti partnerséget.
  • PÉNZINTÉZETI kezdeményezés – az Althelia Ecosphere, az Aviva Investors, a BPCE Group, az Európai Beruházási Bank, a Seventure Partners, a Willis Towers Watson és a Világbank megállapodott abban, hogy kidolgozzák azokat a fenntarthatósági elveket, amelyek iránymutatással szolgálnak majd a kék gazdaságba való befektetésekkel és finanszírozással kapcsolatos döntések meghozatala során. A pénzintézetek ezeket az elveket 2018-ban tervezik közzétenni.
  • FRANCIAORSZÁG – a Naval Energies beindította a franciaországi Cherbourgban a világ első árapályturbina-gyárát, ami megnyitja az utat az óceán erejét kiaknázó megújuló energia ipari méretű termelése előtt.
  • VILÁGSZINTŰ kezdeményezés – a következő hat évben a Világbank csaknem 300 millió eurót kíván arra fordítani, hogy előmozdítsa a fenntartható kék energia ügyét a fejlődő országokban, többek között az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségében.
  • KARIB-TENGER – a Royal Caribbean Cruises a következő években szorosan együttműködik a Természetvédelmi Világalappal, hogy globális tevékenysége keretében ambiciózus és mérhető fenntarthatósági célokat valósítson meg.

fenntartható halászat előfeltétele annak, hogy elegendő mennyiségű, tápláló tengeri élelmiszer álljon a jövő nemzedékek rendelkezésére.

  • A BIZTOSÍTÁSI ágazat kezdeményezése – az AXA bejelentette, hogy a biztosítási ágazat világvezető vállalatai, köztük az Allianz AGCS és az AXA magatartási kódexet fogadtak el, amely megtiltja az illegális halászati tevékenységet folytató hajók biztosítását.
  • FRANCIAORSZÁG – Bretagne régió partnerséget kötött a tudományos közösséggel és az iparral, hogy a régió halászati tevékenysége 2020-ra elérje a maximális fenntartható hozamot.
  • FÜLÖP-SZIGETEK – komoly előrelépés történt a fő halászterületek tudományos alapokon nyugvó kezelése felé. Az ország ezenkívül kiterjesztette hajómegfigyelési rendszerét, amely immár lajstromozott flottájának 35%-át lefedi.
  • CÁPAVÉDELMI kezdeményezés – a Global Partnership for Sharks and Rays (világszintű cápa- és rájavédelmi partnerség) bejelentette, hogy 6 millió eurót tervez cápa- és rájavédelemre fordítani világszerte.
  • NYUGAT-AFRIKA – az EU bejelentette, hogy 15 millió euróval fogja támogatni a halászati gazdálkodást Nyugat-Afrikában.
  • EGYESÜLT ÁLLAMOK – a fenntartható halászat egyszersmind tisztességes munkakörülményeket is jelent a halászok számára. A 4,2 millió euró értékű program célja a kényszermunka és az emberkereskedelem leküzdése az ázsiai és a csendes-óceáni térségben működő halászhajókon.

Az éghajlatváltozás közvetlen következményekkel jár az óceánokra nézve; a kedvezőtlen hatások közül a tengerszint emelkedése és a fokozott savasodás a legaggasztóbb.

  • SPANYOLORSZÁG – a világ legnagyobb kikötője, Vigo 30%-os kibocsátáscsökkentést tervez megvalósítani 2022-ig. A célkitűzés elérését szolgáló megoldások egyike az innovatív algás szén-dioxid-leválasztás lesz.
  • ÉSZAKI-SARKVIDÉK – a Clean Arctic Alliance által vezetett kezdeményezés célja elérni, hogy ne lehessen nehézolajat használni a sérülékeny sarkvidéki környezetben.
  • EU – a WindEurope csaknem 25 milliárd eurót tervez 2019-ig beruházni a tengeri szélenergia fejlesztésébe. Az Európai Unió a maga részéről a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel közösen 10 millió eurót kíván arra fordítani, hogy előmozdítsa a tengeri közlekedés energiahatékonyságát a fejlődő országokban.

A felsorolt kötelezettségvállalásokat csak példaként emeltük ki. „A mi óceánunk” címmel 2017-ben megrendezett konferencián elhangzott kötelezettségvállalások teljes listáját itt lehet megtekinteni.

 

Forrás: Európai Bizottság - 2017. október 6.