2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés: zöld és digitális átállás

Az Európai Bizottság elfogadta a „2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés a zöld és digitális átállás összekapcsolásáról egy új geopolitikai környezetben” című legújabb stratégiai előrejelzési jelentését. A cél a zöld és digitális kettős átállás felgyorsítása. Ennek érdekében a jelentés meghatároz tíz cselekvési kulcsterületet a szinergiák lehető legjobb kiaknázására, valamint az éghajlat-politikai és a digitalizációs célkitűzéseink közötti összhang biztosítására. Ezzel az EU ágazatokon átívelően erősíteni fogja ellenálló képességét és nyitott stratégiai autonómiáját, és jobban fel lesz készülve az új globális kihívásokra a 2050-ig tartó időszakban.

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, ki kell használnunk a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan a digitális átállás középpontjában a fenntarthatóságnak kell állnia. Ez a stratégiai előrejelzési jelentés ezért alaposabban megvizsgálja, hogy miként lehet a legjobban összehangolni e két összefüggő célunkat, különösen mivel azok a jelenlegi geopolitikai változások miatt jelentős biztonsági dimenzióval rendelkeznek. Például 2040-től az újrafeldolgozás az új technológiák szempontjából elkerülhetetlen fémek és ásványi anyagok egyik fő forrása lehet; Európa így orvosolhatja a nyersanyagellátás terén fennálló hiányosságokat. A jövő kulcsa a zöld és digitális átállás közötti kölcsönhatás megértése, a nyitott stratégiai autonómiára való törekvés mellett.”

A zöld és a digitális átállás a Bizottság politikai programjának élén áll, amelyet Ursula von der Leyen elnök határozott meg 2019-ben. Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben Európa egyre inkább globális vezető szerepet vállal az éghajlat-politika és a digitális átállás terén, és határozottan szem előtt tartja a kulcsfontosságú kihívásokat számos területen: az energia-és az élelmiszer-ágazattól kezdve a védelemig és az élvonalbeli technológiákig. Ebből a szempontból a 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés jövőorientált és holisztikus elemzést nyújt a kettős átállás tekintetében fennálló kölcsönhatásokról, figyelembe véve az új és kialakulóban lévő technológiák szerepét, valamint a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását – azaz egymást erősítő képességüket – formáló főbb geopolitikai, társadalmi, gazdasági és szabályozási tényezőket.

A 2050-ig történő összehangolt megvalósításhoz elengedhetetlen technológiák

A digitális technológiák egyfelől segítik az EU-t a klímasemlegesség elérésében, a szennyezés csökkentésében és a biológiai sokféleség helyreállításában. Másfelől viszont széles körben elterjedt használatuk növeli az energiafogyasztást, miközben több elektronikus hulladékhoz és nagyobb környezeti lábnyomhoz vezet.

Az energia, a közlekedés, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság – az EU öt legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója – kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás sikeres összehangolt megvalósításához. A technológiák központi szerepet fognak játszani az említett ágazatok szén-dioxid-lábnyomának csökkentésében. 2030-ig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése jórészt már ma is rendelkezésre álló technológiák révén fog megvalósulni. A klímasemlegesség és a körforgásos jelleg 2050-ig történő elérését azonban a jelenleg kísérleti, demonstrációs vagy prototípus-szakaszban lévő új technológiák teszik majd lehetővé.

Például:

  • Az energiaágazatban az új szenzorok, a műholdas adatok és a blokklánc hozzájárulhatnak az EU energiabiztonságának megerősítéséhez azáltal, hogy javítják az energiatermelés és -kereslet előrejelzését, megelőzik az időjárással összefüggő zavarokat, vagy megkönnyítik a határokon átnyúló információcserét.
  • A közlekedési ágazatban az akkumulátorok vagy digitális technológiák új generációja – például a mesterséges intelligencia és a dolgok internete – jelentős elmozdulást tesz lehetővé a fenntarthatóság és a multimodális mobilitás felé a különböző közlekedési módok tekintetében, ideértve a rövid távú légi közlekedést is.
  • A digitális ikermodellek – azaz a fizikai tárgyakról és folyamatokról valós idejű adatok és gépi tanulás felhasználásával alkotott virtuális modellek – alkalmazása számos iparágban javíthatja a tervezést, a gyártást és a karbantartást.
  • Az építőipari ágazatban az épületinformációs modellezés javíthatja az energia- és vízhatékonyságot, és hatással lehet a tervezési döntésekre és az épületek használatára
  • Végezetül a mezőgazdasági ágazatban a kvantuminformatika a bioinformatikával együtt hozzájárulhat a peszticidek és műtrágyák csökkentéséhez szükséges biológiai és kémiai folyamatok jobb megértéséhez.

A kettős átállás összehangolt megvalósítását befolyásoló geopolitikai, társadalmi, gazdasági és szabályozási tényezők

A jelenlegi geopolitikai instabilitás megerősíti, hogy nemcsak a kettős átállást kell felgyorsítani, hanem stratégiai függőségeinket is csökkenteni kell. Rövid távon ez továbbra is hatással lesz az energia- és élelmiszerárakra, és jelentős társadalmi következményekkel jár. Közép- és hosszú távon például továbbra is kiemelkedő fontosságú lesz a kettős átállás szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való fenntartható hozzáférés, ami még inkább szükségessé teszi a rövidebb és kevésbé sérülékeny ellátási láncokra való áttérést és ahol csak lehetséges, a baráti országokba való áttelepítést.

A kettős átálláshoz arra is szükség lesz, hogy az uniós gazdasági modell új alapja a jóllét, a fenntarthatóság és a körforgásosság legyen. Az EU-nak fontos szerepe lesz a globális normák kialakításában, míg a társadalmi méltányosság és a készségfejlesztés programja a köz- és magánberuházások mozgósítása mellett a siker egyik feltétele lesz. 2030-ig várhatóan évente közel 650 milliárd EUR értékű további időtálló beruházásokra lesz szükség.

Tíz kulcsfontosságú cselekvési terület

A jelentés meghatározza azokat a területeket, ahol szakpolitikai válaszra van szükség a kettős átállásból eredő lehetőségek legjobb kiaknázása és a lehetséges kockázatok minimalizálása érdekében:

1. A reziliencia és a nyitott stratégiai autonómia megerősítése a kettős átállás szempontjából kritikus ágazatokban, például a Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontjának munkája vagy a közös agrárpolitikának az élelmezésbiztonság biztosítása terén betöltött szerepe révén.
2. A zöld és digitális diplomácia megerősítése az EU szabályozási és szabványosítási hatáskörének kiaknázása révén, az uniós értékek és a partnerségek előmozdítása mellett.
3. A kritikus fontosságú anyagokkal és árukkal való ellátás stratégiai irányítása, az új függőségi csapdák elkerülése érdekében hosszú távú rendszerszintű megközelítést alkalmazva.
4. A gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, például a szociális védelem és a jóléti állam megszilárdítása révén, amelyben a regionális fejlesztési stratégiák és beruházások is fontos szerepet játszanak.
5. Az oktatási és képzési rendszerek hozzáigazítása a gyorsan változó technológiai és társadalmi-gazdasági valósághoz, valamint a munkaerő ágazatközi mobilitásának támogatása.
6. További időtálló beruházások mozgósítása az új technológiák és infrastruktúrák terén, különös tekintettel a K+I-re, valamint a humán tőke és a technológia közötti szinergiákra, az uniós, nemzeti és magánforrások egyesítése szempontjából kulcsfontosságú államközi projektekkel.
7. Nyomonkövetési keretek kidolgozása a jóllét GDP-n túlmutató mérésére, valamint a digitalizáció támogató hatásainak és általános szén-dioxid-, energia- és környezeti lábnyomának felmérése.
8. Az egységes piac olyan időtálló szabályozási keretének biztosítása, amely elősegíti a fenntartható üzleti modelleket és fogyasztói mintákat, például az adminisztratív terhek folyamatos csökkentésével, az állami támogatási szakpolitikai eszköztárunk korszerűsítésével vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásával a szakpolitikai döntéshozatal és a polgárok szerepvállalásának támogatása érdekében.
9. A szabványosítás globális megközelítésének megerősítése és az EU versenyelőnyének kihasználása a versenyképes fenntarthatóság terén, a „csökkentés, javítás, újrahasználat és újrafeldolgozás” elvére összpontosítva.
10. A kiberbiztonság és a biztonságos adatmegosztás szilárd keretének előmozdítása többek között annak biztosítása érdekében, hogy a kritikus fontosságú szervezetek képesek legyenek a zavarok megelőzésére, az azoknak való ellenállásra, illetve a zavarokat követő helyreállításra, és kialakuljon a kettős átálláshoz kapcsolódó technológiák iránti bizalom.

Következő lépések

A Bizottság folytatja aktuális stratégiai előrejelzési programjának végrehajtását, és felhasználja azt a jövő évi bizottsági munkaprogram részét képező kezdeményezésekhez.

A Bizottság társszervezőként közreműködik az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) 2022. november 17–18-án tartandó éves konferenciáján, amelynek célja a 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés következtetéseinek megvitatása, és a 2023. évi jelentés előkészítése.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. június 29. 

Szerző: EEN - Hegedűs-Szabó Irén
2022.06.30.