Európai zöld megállapodás az ökológiai termelés fellendítéséért

Az Európa Bizottság az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet terjesztett elő. A terv általános célja az ökológiai termékek előállításának és fogyasztásának ösztönzése, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-án ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, továbbá hogy az ökológiai akvakultúra jelentős mértékben növekedjen.

Az ökológiai termelés számos fontos előnnyel jár: az ökológiai művelés alatt álló területeken mintegy 30%-kal nagyobb a biológiai sokféleség, az ökológiai gazdaságokban tartott állatok magasabb szintű állatjólétet élveznek és kevesebb antibiotikumot kapnak, az ökológiai termelők nagyobb jövedelemmel rendelkeznek és reziliensebbek, a fogyasztók pedig az uniós ökológiai logónak köszönhetően pontosan tudják, hogy mit kapnak. A cselekvési terv összhangban van az európai zöld megállapodással, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a biodiverzitási stratégiával.

A cselekvési terv biztosítani kívánja a már eleve gyorsan növekvő ökológiai ágazat számára a 25%-os cél eléréséhez a megfelelő eszközöket. A terv három tengely – a fogyasztás fellendítése, a termelés növelése és az ágazat fenntarthatóságának további javítása – körül szerveződő 23 intézkedést javasol az ágazat kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása érdekében.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az ökológiai gazdálkodás tagállami részarányának növelésére irányuló nemzeti ökológiai gazdálkodási cselekvési terveket. Jelentős különbségek állnak fenn a tagállamok között a jelenleg ökológiai művelés alatt álló mezőgazdasági területek részaránya tekintetében, amely 0,5%-tól 25% feletti mértékig terjed. A nemzeti ökológiai cselekvési tervek olyan intézkedések meghatározása révén egészítik majd ki a nemzeti KAP stratégiai terveket, amelyek túlmutatnak a mezőgazdaságon és a KAP által kínált lehetőségeken.

A fogyasztás ösztönzése

Az ökológiai termékek fogyasztásának növelése létfontosságú lesz ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelőket ösztönözze az ökológiai gazdálkodásra való átállásra, és ezáltal jövedelmezőségük és rezilienciájuk növelésére. Ebből a célból a cselekvési terv több olyan konkrét intézkedést javasol, amelynek célja a kereslet fellendítése, a fogyasztói bizalom fenntartása és az, hogy a bioélelmiszereket közelebb vigye a polgárokhoz. Ezek közé tartozik: az ökológiai termeléssel kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció, az ökológiai termékek fogyasztásának előmozdítása, a közbeszerzéseken keresztül a biotermékek nagyobb mértékű felhasználásának ösztönzése a közétkeztetésben, valamint a biotermékek terjesztésének fokozása az uniós iskolaétkeztetési programok keretében. Emellett intézkedések irányulnak például a csalás megelőzésére, a fogyasztói bizalom növelésére és az ökológiai termékek nyomonkövethetőségének javítására. A magánszektor is jelentős szerepet játszhat például azáltal, hogy ökológiai élelmiszerek vásárlására felhasználható „bioutalványokkal” jutalmazza a munkavállalókat.

A termelés növelése

Jelenleg az EU mezőgazdasági területének mintegy 8,5%-án folyik ökológiai gazdálkodás, a tendenciák pedig azt mutatják, hogy a jelenlegi növekedési ütem mellett az EU 2030-ra 15–18%-ot ér el. Ez a cselekvési terv biztosítja az eszköztárat ahhoz, hogy további lendülettel elérjük a 25%-ot. Miközben a cselekvési terv nagyrészt a keresleti oldal húzóhatására összpontosít, a közös agrárpolitika továbbra is az átállás támogatásának kulcsfontosságú eszköze lesz. Jelenleg a KAP mintegy 1,8%-a (7,5 milliárd euró) szolgál az ökológiai gazdálkodás támogatására. A jövőbeli KAP olyan ökorendszereket foglal magában, amelyeket a KAP-tárgyalások eredményétől függően 38–58 milliárd eurós költségvetés támogat majd a 2023–2027 közötti időszakban. Az ökorendszerek alkalmazásával fellendíthető az ökológiai gazdálkodás.

A KAP-on túl a fő eszközök közé tartoznak a következők: tájékoztató rendezvények szervezése és hálózatépítés a bevált módszerek megosztása érdekében, az egyének helyett termelők csoportjainak tanúsítása, kutatás és innováció, blokklánc és egyéb technológiák használata a nyomonkövethetőség javítására, a piaci átláthatóság növelése, a helyi és kisüzemi feldolgozás megerősítése, az élelmiszer-ellátási lánc megszervezésének támogatása és a takarmányozás javítása.

Az ökológiai termeléssel kapcsolatos tájékozottság fokozása érdekében a Bizottság évente uniós „ökológiai napot” szervez majd és az élelemiszerláncon belüli díjakat oszt ki, hogy elismerje a kiválóságot az ökológiai élelmiszerlánc valamennyi szakaszában. A Bizottság emellett ún. „biokörzetek” révén ösztönözni fogja ökológiai idegenforgalmi hálózatok fejlesztését is. A „biokörzetek” olyan területek, ahol a termelők, polgárok, idegenforgalmi szolgáltatók, szövetségek és hatóságok együttműködnek a helyi erőforrásokkal való fenntartható, ökológiai elveken és gyakorlatokon alapuló gazdálkodás érdekében.

A cselekvési terv arra is felhívja a figyelmet, hogy az ökológiai akvakultúrás termelés továbbra is viszonylag új ágazat, de jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztéséről szóló elkövetkező új uniós iránymutatás arra fogja ösztönözni a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy támogassák az ökológiai termelés növekedését ebben az ágazatban.

Jobb fenntarthatóság

Végül, a cselekvési terv célkitűzése a biogazdálkodás fenntarthatósági szempontú teljesítményének javítása is. Ennek megvalósítása érdekében az intézkedések az állatjólét javítására, az ökológiai vetőmagok rendelkezésre állásának biztosítására, az ágazat szénlábnyomának csökkentésére, valamint a műanyagok, a víz és az energia felhasználásának minimalizálására összpontosítanak.

A Bizottság emellett növelni kívánja a kutatás és innováció arányát, és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek területét érintő kutatási és innovációs intézkedésekre szánt költségvetés legalább 30%-át az ökológiai ágazathoz kapcsolódó vagy számára releváns témákhoz kívánja rendelni.

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az előrehaladást az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek részvételével folytatott éves nyomon követés, féléves eredményjelentések és félidős felülvizsgálat révén.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „A mezőgazdaság a biológiai sokféleség csökkenésének egy fő okozója, a biológiai sokféleség csökkenése pedig nagy fenyegetést jelent a mezőgazdaságra nézve. Sürgősen helyre kell állítanunk az egyensúlyt a természethez fűződő viszonyunkban. Ezzel nem csak a termelők szembesülnek, hanem a teljes élelmiszer-ellátási lánc. Ezzel a cselekvési tervvel arra törekszünk, hogy fellendüljön az ökológiai gazdálkodás iránti igény, hogy segítsük a fogyasztókat a megalapozott döntések meghozatalában, és támogassuk az európai termelőket az átállásban. Minél több földterületet szentelünk a biogazdálkodásnak, annál jobban védjük a biológiai sokféleséget ezen a területen és a környező területeken.”

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így fogalmazott: „Az ökológiai ágazat elismerten fenntartható gyakorlatai és erőforrás-felhasználása miatt központi szerepet játszik a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában. A 25%-os ökológiai gazdálkodási cél megvalósítása érdekében biztosítanunk kell, hogy a kereslet ösztönözze az ágazat növekedését, ugyanakkor figyelembe kell vennünk az egyes tagállamok ökológiai ágazatai közötti jelentős különbségeket. Az ökológiai cselekvési terv eszközöket és ötleteket biztosít az ágazat kiegyensúlyozott növekedéséhez. A fejlődést a közös agrárpolitika, a kutatás és innováció, valamint az uniós, a nemzeti és helyi szintű kulcsszereplőkkel való szoros együttműködés fogja támogatni.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az ökológiai gazdálkodás számos előnnyel jár a környezetre nézve, hozzájárul az egészséges talajhoz, csökkenti a levegő- és vízszennyezést, és javítja a biológiai sokféleséget. Ugyanakkor, mivel az elmúlt évtizedben a kereslet gyorsabban nőtt mint a termelés, az ökológiai ágazat gazdasági haszonnal jár a szereplői számára. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új cselekvési terv kulcsfontosságú eszköz lesz azon út kijelöléséhez, amellyel megvalósítható az ökológiai gazdálkodás alatt álló mezőgazdasági terület 25%-os részarányára és az ökológiai akvakultúra jelentős növelésére vonatkozó cél, amelyet a biodiverzitási és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia rögzít. Mindemellett a Bizottság által hamarosan elfogadásra kerülő, az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztésére irányuló új stratégiai iránymutatás elő fogja mozdítani az ökológiai akvakultúra további térnyerését.”

Háttér-információk

A cselekvési terv figyelembe veszi a 2020 szeptembere és novembere között tartott nyilvános konzultáció eredményeit, amelyre 840 válasz érkezett az érdekelt felektől és a polgároktól.

A cselekvési terv a 2020 májusában közzétett „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia keretében bejelentett kezdeményezés. E két stratégia előterjesztésére az európai zöld megállapodással összefüggésben került sor a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás lehetővé tétele és a biológiai sokféleség csökkenését okozó fő mozgatórugók kezelése céljából.

A 2020 decemberében közzétett, a KAP stratégiai terveikkel kapcsolatban a tagállamokhoz intézett ajánlásokban a Bizottság célul tűzte ki, hogy 2030-ra az ökológiai területek aránya az EU-ban 25%-ot érjen el. A tagállamok felkérést kaptak, hogy KAP-terveikben határozzanak meg nemzeti értékeket ezzel a céllal kapcsolatban. A helyi körülményeik és szükségleteik alapján a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy miként tervezik elérni ezt a célt a KAP eszközeinek felhasználásával.

A Bizottság 2018-ban terjesztette elő a KAP reformjára vonatkozó javaslatait, amelyek olyan rugalmasabb, teljesítmény- és eredményalapú megközelítést vezetnek be, amely figyelembe veszi a helyi körülményeket és szükségleteket, ugyanakkor növeli az uniós szintű fenntarthatósági törekvéseket. Az új KAP kilenc célkitűzésre épül, amelyek az uniós országok KAP stratégiai terveinek alapját is képezik.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2021. március 25. 

Szerző: EEN
2021.03.26.