Munkajogi kérdések a szakképzésben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemrég írásban kereste meg a jogalkotót néhány, a gyakorlatban rendszeresen előforduló munkajogi kérdéssel kapcsolatban, elsősorban az iskolai oktatási napokra vonatkozóan.

A szakmai vélemény lényege a következő:

A szakképző intézményben teljesített oktatási nap a jogszabály alapján munkanap, azonban a munkavégzés alóli mentesülés egyik esete. A szakmát tanuló ezeken a napokon is jogosult munkabérre (távolléti díjra).

Mivel a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés is beosztás szerinti munkanapnak minősül, betegszabadságként kell elszámolni, ha a keresőképtelenség ilyen napra esik.

Bár a fentiekben ismertetett (normál vagy betegszabadsággal érintett) munkanapok munkabérre jogosító napoknak számítanak, ugyanakkor oktatási napok, ezért a szakképzési hozzájárulás adókedvezményének érvényesítésénél nem számolhatók el.

A szabadságot a munkáltatónak elsődlegesen az őszi, téli, tavaszi (és nyári) szünet időszakában kell kiadnia. Amennyiben ezek eredetileg szakképző intézményben teljesített oktatási napra esnek, a szabadságot ki lehet adni, azonban ezek a napok továbbra is oktatási napnak minősülnek a szünet ellenére is. Így hasonlóan az oktatási napok alatti betegszabadság esetéhez, az erre a napra kiadott szabadság alatt sem vehető igénybe kedvezmény.

Saját munkavállalónak az Szkr 248. § (1) bekezdése szerinti oktatása esetén a munkáltató ugyan nem lesz duális képzőhely, de a szakirányú oktatás ebben az esetben is duális képzésnek fog minősülni. A munkáltató meg kell hogy feleljen a szakirányú oktatásra, szakképzési munkaszerződésre vonatkozóan az Szkt., valamint az Szkr. előírásainak, ezért a Szkt. 84. § (6) bekezdésében leírtakat be kell tartania.

A projekt az Innovációs Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-ITM-9/2020/TK/05.

Szerző: dr. Beregszászi Ferenc
2021.12.06.