A módosítás következtében lehetővé vált konszolidált ESG beszámoló készítése, valamint korlátozásra került az ESG adatszolgáltatás keretében nyújtandó, illetve kérhető adatok köre. Emellett további változások történtek az ESG-vel kapcsolatos tevékenységet végző piaci, valamint állami szereplők szabályozásában is.

Az „ESG-törvény” 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó adatgyűjtést és jelentést. Mindez egy komplex kockázatkezelési rendszer kiépítését, és/vagy meglévő kockázatkezelési rendszer új szempontokkal történő kiegészítését, fejlesztését teszi szükségessé. A legnagyobb, valamint tőzsdén jegyzett hazai vállalatoknak a követelményeknek való megfelelés mellett fel kell készülni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) ellenőrzésére is.

Az ESG-törvény – tekintettel az EU közeljövőben várhatóan hatályba lépő CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelvére és az egyes magyar beszállítókat már érintő, német Lieferkettengesetz (ismertebb nevén: LkSG) ellátásilánc-törvényre – célja, hogy időben felkészítse a magyar vállalatokat versenyképességük megőrzésére. Az Egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/7732 számú törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés tovább pontosította a már januárban körvonalazódó ESG átvilágítási követelményeket, amelyek 2024. július 1-jén lépnek hatályba.

Milyen változásokat hoz a módosult ESG-törvény?

• kitér az úgynevezett „ESG-kérdőívre”, amely minden olyan lényegi elemet fog tartalmazni, amelyekkel kapcsolatban ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés kötelezővé válik
• meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott
• lehetővé teszi a konszolidációs mentességet
• a törvénymódosítás tartalmazza az eljárási bírság összegét, amelyet esetleges eljárási hiba esetén szab ki a hatóság. A tétel eredetileg 500.000 és 1.000.000 Ft között kiszabható összeget jelentett, a módosítást követően az alsó határ azonban már nincs meghatározva, csak a (továbbra is) 1.000.000 Ft-os maximális összeg.

Forrás: pwc.com