Édes élet a cukrászdiszkontban
A Kereskedelemért Díjat idén Márta Dániel kapta a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarától, a díjazott 35 éve működteti sikeresen a szegedi Cukrász- és Fagyidiszkontot. A családi vállalkozásban négy gyermeke és az egyik unokája viszi tovább a stafétát. A vállalkozás önkéntes tagja a kamarának.
Fagyizóból diszkont
Márta Dániel 1987-ben egy kis fagyizóval, a Picuri Büfével kezdte vállalkozói pályafutását Szegeden. Vendégei hamar megkedvelték, nőtt az ismertségük. Egyre inkább nehézséget okozott viszont, hogy ebben az időben még Budapestre kellett járni a fagylaltkészítéshez szükséges alapanyagokért. A helyzetet felismerve, Dániel 1990-ben egy kis lerakatot nyitott a Vedres utcai házsor egyik pincéjében, amely Cukrász- és Fagyidiszkont néven kezdte meg működését. A termékkínálat folyamatosan bővült, amihez egyre nagyobb üzlethelyiséget is kellett keresni, néhány költözés után végül a Kálvária sugárúton lett végleges, saját tulajdonú otthona a vállalkozásnak.
Lépést tartva a kor és a kereskedelem kihívásaival, a diszkont 2012-ben elindította webáruházát is, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már az ország egész területéről kapják a megrendeléseket. A diszkont dolgozói létszáma egyébként húsz fő.
Nagycsaládi vállalkozás
A családi vállalkozások között is ritka, ha egy alapítónak mind a négy gyermeke, sőt már az egyik unokája is ott dolgozik mellette. Márpedig Márta Dániel esetében így van.
„Látták a gyerekek, milyen sokan járnak be az üzletbe, szeretik a szakmájukat, meg őket is, nemcsak a cukrászok, a lakosság is. És úgy látszik ez a barátságos, ugyanakkor pergős feeling megfogta őket is, megszerették az üzlet életét, munkáját. Be-be jártak segíteni, a nyári szünetekben is itt dolgoztak. Aztán felnőve végülis mindegyik itt kötött ki. Teljesen természetes módon alakultak ki a reszortok, hogy ki mivel foglalkozik. Az egyik végzi a webshoppal kapcsolatos feladatokat, a másik a banki ügyintézéseket, számlázást, vagyis a pénzügyi vonalat viszi, a harmadik munkaügyi és munkavédelmi feladatokkal foglalkozik, míg a negyedik az áruforgalommal kapcsolatos teendőket intézi. Nagyon jó az egyetértés közöttünk. Mindenki átgondolja, hogyan lépjünk tovább, utána leülünk és átbeszéljük, mi a jövőnk.”
Kérdésemre, hogy mi marad a családfőnek, Dániel mosolyogva meséli, hogy azért a személyzeti ügyeket, a nagyobb beruházásokat, illetve a visszaellenőrzéseket arról, hogy a fejlesztéseik mennyiben váltották be a hozzá fűzött reményeket, többnyire ő intézi. Vagy intézte eddig? Ugyanis elárulta, hogy 72 évesen nyugdíjba készül. „Most elmegyek egy hét pihenésre, aztán ha visszajövök, majd meglátjuk, hogy sikerült-e.” Mindenestre most munkája megkoronázásának tartja a kamarai elismerést, a Kereskedelemért Díjat.
Dőlt a kakaódominó
„Amikor azt hiszi az ember, hogy elért már egy szintet, akkor se dőlhet hátra, minden áldott nap, minden pillanatban figyelni kell a változásokra, az újdonságokra, a kollégákra, mindenre. A piaci mozgásokról nem is beszélve.”
És ha már piaci mozgások, szó esett a drasztikus árváltozásokról is, amit Márta Dánielék is megéreznek.
„A cukrászat nagyon érzékeny az árváltozásokra az import termékek magas aránya miatt. Ha például a kakaóval valami probléma van, mint 2024/2025-ben, dől a dominó: duplájára emelkedett a kakaó ára, emiatt drágult a csokoládé is 40-50 százalékkal, és emiatt ment fel a sütemények ára is 30 százalékkal. És mit szól ehhez a vásárló? Például azt, hogy elkezdtek otthon sütögetni a háziasszonyok, akikről kiderült, hogy mennyi tehetség van köztük, kreatívak, olyan tortákat készítenek, hogy némelyiket a cukrászok is megirigyelhetik. Nagyon szeretünk velük is foglalkozni, a Facebookon tanácsokkal is segítjük őket. Szóval, a régi és új cukrász partnereink mellett ma már a háziasszonyok érdeklődésére is számíthatunk.”