KKV-fejlesztési fórumot tartottunk a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zónáról - NÉZZE VISSZA!

Szakmai napot tartottunk KKV-fejlesztés - fókuszban a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna címmel Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) Mórahalom Térségi Szervezetünk online beszámoló üléséhez kapcsolódva március 12-én pénteken. Az eseményen Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zónáért felelős kormánybiztos, Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere és Szepesi Balázs közgazdász, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának vezetője is előadást tartott.

A rendezvény elején Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere elmondta, határmenti járásfejlesztési elképzeléseket valósítanak meg a jövőben, a határ túloldalán megjelenő gazdasági és társadalmi együttműködésekben gondolkodva fejlesztenék a települést és térségét, ennek során vajdasági, szabadkai fejlesztésekben érdekeltek. A Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóná stratégiájához kapcsolódva dolgoznak, ez határozza meg a fejlesztési kereteiket és az itt zajló beavatkozásokat. Befektetésösztönzés és KKV-fejlesztési programot indítanak, mely a határon átnyúló hálózatosodást is segíti. A polgármester szerint az agráripar és a precíziós mezőgazdaság adta lehetőségeknek köszönhetően a térség kertészeti termelési kapacitását digitalizáció révén hangolnák össze. Kiemelt szerepe lesz a turizmusnak, mivel olyan desztinációt hoznának létre a határ mentén és azon túl, mely külföldről is jól látható. Az Újtelepes Programmal a fiatalok letelepedésének segítése szintén kulcskérdés a határ mindkét oldalán. A környezeti fejlesztési programmal a klímaváltozás hatásait ellensúlyoznák, mindez átfogó öntözési fejlesztéssel valósulhat meg. A zónához kapcsolódó negyedik pillér az egészségipar, az egészségturizmus fejlesztése – tette hozzá.

Nemesi Pál kormánybiztos a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zónáról szóló előadásában kiemelte, a versenyképesség fokozása kulcsfontosságú, hogy a stratégiában meghatározott célok megvalósuljanak. A vállalkozásfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, a környezetfejlesztés egyaránt megjelenik a programban, melyet összehangoltan kell megvalósítani a régió gazdasági és önkormányzati szereplőinek. Mint mondta, az elmúlt hónapok azt bizonyítják, hogy jó tartalommal sikerült megtölteni a stratégiát, melyet a nagy érdeklődés is bizonyít. A versenyképesség fokozásához elengedhetetlen a vállalkozások hatékonyságának fokozása, az ipari területek, ipari parkok fejlesztése, a vállalkozások digitalizációja, valamint ipar 4.0 gyártóbázisok létrehozása. Hangsúlyozta, a kiemelt ágazatok között az agráripar és az arra épülő feldolgozóipar, a járműipar, a biotechnológiai ágazat, az egészség-, a szoftveripar, kutatás-fejlesztési együttműködések erősítése, valamint az öko-, az aktív- és az egészségturizmus szerepel. A legnagyobb kihívást ugyanakkor a népességcsökkenés megállítása, a népességmegtartás fokozása jelenti. A kidolgozott stratégia szerint a fejlődés záloga a közlekedési infrastruktúra fejlesztése - így például a harmadik szegedi híd, vasúti és közútfejlesztések –, az ipari területek fejlesztése, valamint az ELI Lézerközpont körül létrejövő tudományos infrastruktúra lehet.

Az eseményen felszólalt dr. Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának vezetője, aki szerint a Dél-Alföldön olyan kultúra és tudás létezik, amelyben nagy gazdasági potenciál rejlik. Úgy véli, hogy a koronavírus miatt felgyorsult az a korszakváltás, melyet hosszabb lefolyásúra terveztek a járvány megjelenése előtt. A változásoknak lesznek nyertesei, mégpedig azok az agilis vállalkozók, akik hamar tudtak tempót váltani, átalakítani termelésüket. Akik viszont csak lassan tudtak változtatni ők lesznek a vesztesek. A járvány után egy olyan helyzet alakul ki, melyben kulcskérdés lesz, hogy ki kitől szerez piacot, milyen új szolgáltatók jönnek létre, vagy hogy hogyan alakul a generációváltás? A pandémia lecsengése utáni változásokkor azok lehetnek nyertesek, akik rugalmasan tudnak változtatni. A közgazdász hangsúlyozta, hogy minden vállalkozásnak meg kell vizsgálnia, hogy hogyan tudja kezelni a kiszolgáltatottságát az újraindulás után. A korszakváltás miatt sok mindent újra kell tanulnia a vállalkozásoknak, az alkalmazkodás és a nyitottság meghatározó lehet a sikerességben. Szerinte a Dél-alföldi régióban a digitalizáció, a modern agrárium, a tágan értelmezett turizmus, a helyi tőke- és garancialapok, az öntözési rendszerek kialakítása, és a népességmegtartás meghatározó lehet a fejlesztési stratégia teljesülésében.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Kőkuti Attila a digitalizáció fontosságát hangsúlyozva kifejtette, hogy a kamaránál évek óta kiemelten kezeli a kérdést, melyre a vállalkozások figyelmét is felhívták. Üdvözölte, hogy a megvalósítás szakaszába kerültek azok a programok, melyeknek irányvonalait a gazdasági önkormányzat úttörőként képviselt. Szerinte olyan fejlesztési programokra van szükség, melyekkel növekszik a hozzáadott érték termelési képesség. Leszögezte, hogy a kamara minden olyan programot támogat, mely ezt a cél segíti elő.

Az előadáskat követően kerekasztalbeszélgetés zajlott a régió fejlesztési lehetőségeiről, jelenlegi gazdasági helyzetéről, melyen az előadók osztották meg nézeteiket a témáról.

A fórum végén a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mórahalom Térségi Szervezetének elnöke, Fehér Éva elismerő oklevelet adományozott Török Györgynek, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnökének.

A fórumról készült videófelvételt itt tekintheti meg!

Szerző: Martonosi János, CSMKIK
2021.03.22.