Az elmúlt években több Kamarai rendezvényen is elhangzott, hogy a vármegye az ipari termelés, a GDP vagy épp a foglalkoztatás kapcsán nem nevezhető „éltanulónak”, inkább a középmezőnyhöz tartozunk. Az okokra már többen rávilágítottak, ehhez kapcsolódóan különböző gazdaságfejlesztési és befektetési ösztönzési terv és program is készült. Azonban a GDP számsorok azt mutatják, hogy a vármegye távolodik az átlagtól: képletesen szólva az olló tovább nyílt az elmúlt években.
A Kamara Gazdasági Jövőképe 2030-ra tűz ki ambiciózus és elérhető célokat, amihez „tizenkét évnyi” programot lehet majd illeszteni a vármegye különböző döntéshozóinak, aktorainak a városok és települések közgyűléseitől egy-egy konkrét intézményen keresztül egészen egy induló vállalkozásig.
A vármegyei gazdasági jövőkép megalkotásakor több célt is megfogalmaztunk. Ezek közül az egyik a vármegye társadalmi és gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén. Elengedhetetlenül fontos emellett az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése, a területi felzárkózás, a vármegye belső kohéziójának erősítése, az egészséges és megújuló társadalom kialakulásának lehetősége, valamint a gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság kialakítása a KKV szektor megerősítésével.
Számszerűsítve elérendő, hogy Csongrád-Csanád vármegye egy főre jutó GDP átlaga 2025-re érje el magyar GDP átlagát, valamint az, hogy a megye termelékenységét 2030-ra a hazai TOP5 között tartsák számon. Mindez a hármas határ közelségében nem elegendő, a sikerhez kulcskérdés, hogy az itt működő 50 főnél több embert foglalkoztató, nagyobb gazdasági szereplőknek legyen működő gazdasági kapcsolatrendszere a Temesvár – Újvidék – Szeged háromszögben.
Vármegyénk gazdasági növekedését 2030-ig nem egy „motorra”, azaz egyetlen nemzetközi integrátorra épülve képzeljük el, a térség adottsága és erőssége a következő évtizedben is a gazdasági komplexitás. Olyan húzóágazatokat kell fejleszteni, melyek 2030-ra a munkavállalók közel felét foglalkoztatják. Az előrelépéshez szükséges, hogy minden vármegyében működő gazdasági társaság rendelkezzen digitális lábnyommal. Minden 50 főnél több embert foglalkoztató szervezetnek legyen éves automatizálási és zöldenergia-hatékonysági programja. Emellett az összes vármegyei gazdálkodó szervezetnek legyen közös projektje a húzóágazatokban nevesített szereplőkkel.
A kamara gazdasági jövőképét 2017. december 15-i ülésén fogadta el a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége. A szakmai anyagot a gazdasági önkormányzat 2018-as gazdasági évnyitóján mutatta be Majó-Petri Zoltán elnökségi tag, a jövőkép megalkotója. A prezentációt és a kamara gazdasági jövőképének írásos dokumentumát itt is fellapozhatja!