Szakképzési munkaszerződés

Az új szakképzési rendszerben a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképző intézményben vagy szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen vehet részt.

Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy - a szakképző intézmény kivételével - más olyan gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba,

a) amelynél a szakirányú oktatás folytatásának feltételei biztosítottak,

b) amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,

c) amely a duális képzőhely által vállalt szakirányú oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és

d) minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

A szakirányú oktatás folytatásának feltétele, hogy a duális képzőhely

A minőségirányítási rendszer a szakképző intézmény minőségirányítási rendszere alapján minőségpolitikából, átfogó önértékelésből és ezekre épülő beavatkozó, fejlesztési tevékenységekből áll.

 

Szakképzési munkaszerződés azzal a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.

2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat – 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban – megkezdő tanulók már az új képzési rendszer szerinti oktatásban vesznek részt. Az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után a tanulók szakirányú oktatása elsősorban – kamarai támogató tevékenység alapján – duális képzőhelyen folyhat. Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.

A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződéssel történő megvalósítását a jogszabály elvileg már 2020 szeptemberétől lehetővé teszi, finanszírozási háttere viszont csak 2021. január 1-jétől biztosított, hiszen a szakirányú oktatás – egyes speciális esetek kivételével – leghamarabb 2021 februárjában indulhat el azok számára, akik érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt.

Azok a tanulók, akik 9. évfolyamon 2020. szeptember 1-jén kezdik meg tanulmányaikat, először ágazati alapoktatásban vesznek részt, velük szakképzési munkaszerződés még nem köthető.

Erre első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség. Azok az érettségivel rendelkező tanulók, akik kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt a képzésben a 2020/2021 tanév második félévétől (2021. február) már köthetnek szakképzési munkaszerződést.

A tanuló egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet, ahogy tanulószerződéssel is csak eggyel rendelhezhet(ett). A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.

Duális képzőhelyen, szakirányú oktatásban, szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén – eltérő rendelkezések hiányában – a tanuló oktatására a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező, kijelölt személy gyakorolja az oktatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

 

A szakképzési munkaszerződésben meg kell határozni

 

A szakképzési munkaszerződés továbbá tartalmazza

        a duális képzőhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

        a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

        a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

        nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzőhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt

A duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe a szakképzési munkaszerződést.

A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát. A napi szakirányú oktatási időt arányosan csökkenteni kell, ha a szakirányú oktatás rendszeresen olyan helyszínen történik, ahol a duális képzőhellyel munkaviszonyban álló munkavállalókat olyan munkarendben foglalkoztatják, amely nyolcórásnál rövidebb műszakbeosztást ír elő.

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A tanuló számára legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

Ha napi szakirányú oktatás idő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani, amelyet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére.

A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként munkabérre jogosult.

 A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összege. (Ez 2020-ban a 96.600 és 161.000 forint közötti összeget jelent.) A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket.

A munkabért a tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig történő átutalással kell teljesíteni. (Ahogy ezt a tanulószerződéses kifizetések esetén is kell(ett) tenni.)

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria). Az egyéb juttatást a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.

A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A betegszabadság tekintetében a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

 

A szakképzési munkaszerződés megszűnik

 

A szakképzési munkaszerződés megszüntethető

 

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a tanuló részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások mellett – igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött időről és a megszerzett szakmai ismeretekről.

 

Saját munkavállaló részvétele a képzésben felnőttképzési jogviszony keretében

Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál az által elkészített képzési program alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül.

Szkr. 248. § (1) és (2) bekezdéseiből – és a szerződési jog általános szabályaiból levezethetően –következik, hogy amennyiben a munkáltató (a duális képzőhely) és a munkavállaló (képzésben résztvevő személy) a hivatkozott rendelkezésben rögzített szabályoknak megfelelően az Szkt. szerinti szakképzési munkaszerződés meghatározott tartalmi elemeivel kiegészítve, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaszerződés módosításával összefüggésben előírt alaki követelményeknek eleget téve módosítja a munkaszerződést, a szóban forgó munkaszerződés egyidejűleg szakképzési munkaszerződésnek is minősül, mivel a felek között mind az Mt. szerinti munkaszerződés, mind pedig az Szkt. szerinti szakképzési munkaszerződés - annak 83. § (1) bekezdése alapján – (Mt. szerinti) munkaviszonyt keletkeztet. Minderre tekintettel a szóban forgó módosítást követően a munkaszerződést úgy kell tekinteni, mintha szakképzési munkaszerződést kötöttek volna a felek, így a munkáltató mint duális képzőhely jogosult  - az Szkt. 107. § (4) bekezdése alapján -  bruttó (szakképzési hozzájárulási) kötelezettségének csökkentésére.

Ha a felek meghatározzák a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét is rögzíteniük kell, figyelemmel egyidejűleg az Mt. és az Szkt./Szkr. szabályaira is. A szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabér megállapításához az Szkr. 253. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók: kötelező legkisebb havi munkabér legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a kötelező legkisebb havi munkabér összege. Tekintettel arra, hogy egyrészt az Szkr. 248. § (1) és (2) bekezdései szerinti munkaszerződés-módosítás előtt  – az Mt. hivatkozott alapján – a képzésben résztvevő személy munkabérének kötelezően el kellett érnie legalább a mindenkori minimálbér mértékét, másrészt pedig – a szóban forgó munkaszerződés-módosítással – nem keletkezik újabb munkaviszony, csupán a korábbi tartalma egészül ki a sajátos, szakképzésre vonatkozó tartalommal, a (korábbi) munkaköri feladatainak ellátása fejében járó munkabér és a szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabérének összegének (együttesen) legalább el kell érnie a minimálbért. Mindez azt is jelenti, hogy munkaköri feladatainak ellátására megállapított munkabér-elem önmagában lehet a minimálbérnél alacsonyabb, de az utóbbi tétellel együttesen már el kell érnie azt. A leírtak ezen utóbbi esetben is – noha a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó járulékfizetési szabályok csak a szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabérére alkalmazhatók - ösztönzőleg hatnak a munkáltatóknak saját munkavállalójuk szakirányú oktatásban történő képzésére.

Az Szkt. 84. § (4) bekezdése szerinti szabadsággal összefüggő rendelkezések a képzésben résztvevőnek az Mt.  szerinti eredeti munkaviszonyára irányadó általános szabályokhoz (lex generalis) képest különös szabálynak (lex specialis) minősülnek, így Szkr. 248. § (1) és (2) bekezdései szerinti munkaszerződés-módosítás következtében határozott időre szakképzési munkaszerződésnek is tekintendő munkaszerződés hatályának ezen időtartama alatt a képzésben résztvevő személyt tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg, nem pedig az, amennyi az Mt. vonatkozó főszabálya szerint járna. A kiadásukra vonatkozóan az Mt. általános szabályainak megfelelő alkalmazása mellett figyelembe kell venni az Szkt./Szkr. különös rendelkezéseit is.  A kiadott szabadságok alatti munkanapok elszámolhatók.

 

Tanulószerződés és szakképzési munkaszerződés esetében a 2108-as nyomtatványon nem kötelező feltüntetni a munkakört, a foglalkozás FEOR számát és a heti munkaórák számát.

A 2108 jelű, „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról” elnevezésű bevallás nyomtatványkitöltő-ellenőrző programja jelenleg sem a szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás (foglalkoztatás minősége kód: 120), sem a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló (foglalkoztatás minősége kód: 46) esetében nem várja el a munkakör, foglalkozás (FEOR szám) és a heti munkaórák számának kitöltését.

A munkaidő feltüntetésére nincs is lehetőség, tekintve, hogy annak tartama ezen esetekben nem értelmezhető.

A FEOR kód kitöltése nem kötelező. Abban az esetben, ha az adózó a FEOR kódot mégis fel kívánja tüntetni a bevallásban, az alábbiak szerint kell eljárni.

A FEOR-08 nómenklatúra alkalmas minden jövedelmet biztosító munkakör besorolására. A KSH honlapján ehhez több segédlet is rendelkezésre áll (http://www.ksh.hu/feor_menu ). Az egyértelműen nem besorolható esetekben azt a munkakörnek leginkább jellemző foglalkozáskódot kell jelölni, amely a természetes személy munkaidejének nagyobb részét kiteszi.

 

Az adókedvezmény meghatározása

2021. január 1-jétől a bruttó kötelezettség mind a hatályos és kifutó tanulószerződésekre, mind pedig az új szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető a fenntartói megállapodással rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével - az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összegével.

2021. január 1-jével megszűnt annak a lehetősége, hogy a korábbi szakképzési törvény szerinti egyéb szervezetek (pl. helyi önkormányzatok, költségvetési szervek, kórházak, óvódák, bölcsödék, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány) maguk döntsék el, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettség alanyává kívánnak-e válni, azaz megszűnt a NAV-hoz történő bejelentkezés gyakorlata. Az új szakképzési törvény értelmében 2021. január 1-től ezen szervezetek szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, de szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség őket nem terheli. Így – amennyiben szakképzési munkaszerződéses, tanulószerződéses vagy hallgatói munkaszerződéses képzést folytatnak – azonnal visszaigénylő pozícióba kerülnek, és havonta visszaigényelhetik a normatívát. A hatályos szabályozás alapján a gazdálkodó szervezet fogalmába tartozó szervezetek esetében az Szkt. 105. § (2) bekezdése nem a szakképzési hozzájárulás alól, hanem csak a fizetési kötelezettség alól mentesíti a nevesített gazdálkodókat, azaz a bruttó kötelezettségük nulla. A korábbi egyéb szervezetek 2021. január 1-től „automatikusan” szhj-kötelezettek, de fizetési kötelezettségük nulla, így – amennyiben képzéssel foglalkoznak – azonnal visszaigénylő pozícióba kerülnek. Az adókedvezmény érvényesíthetősége pedig nem gazdálkodási formához kötődik, ezért nincs akadálya a gyakorlati képzéssel összefüggő kedvező szabályok alkalmazásának.

 

Bővebb információkért, kérem látogasson el a https://tanuloszerzodes.hu/ weboldalra, valamint vegye figyelembe a Kapcsolódó dokumentumokat.