Részvétel a szakirányú oktatásban

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban

a) a szakképző intézményben vagy

b) szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen

vehet részt. A szakképző intézményben a szakirányú oktatás akkor teljesíthető, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban nem biztosítható. Ha a szakmai oktatás célját szolgálja, a szakirányú oktatás saját foglalkoztatónál és külföldön is teljesíthető.

 

Összefoglaló a duális képzőhely szakirányú oktatással összefüggésben jelentkező feladatairól

 A duális képzőhely

• kezdeményezi – nyilvántartás hiányában – a kamarai nyilvántartásba vételt,
• biztosítja a szakirányú oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
• minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel,
• megköti a szakképzési munkaszerződést a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel,
• biztosítja az Szkt.-ban meghatározott juttatásokat,
• tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy javára felelősségbiztosítást köt,
• a szakképző intézménnyel közösen alakítja ki a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot, amely tartalmazza
  • a tananyagelemek oktatásának a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti megosztását,
  • valamint a szakképző intézmény és a duális képzőhely általi közös értékelés és minősítés szempontjait,
• kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarával, szakképző intézménnyel, szülőkkel,
• a regisztrációs és tanulmányi rendszerben – a szakirányú oktatásával összefüggésben – rögzíti
  • a szakmai tevékenységeket, annak helyszínét, ha az eltér a duális képzőhely nyilvántartásba vett székhelyétől vagy telephelyétől,
  • a szakmai tevékenységre fordított időt,
  • a tanuló értékelését és
  • a tanuló részvételét és mulasztását a szakirányú oktatás során.

 

 A duális képzőhelyek nyilvántartása

Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy - a szakképző intézmény kivételével - más olyan gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba,

a) amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének feltételei biztosítottak,

b) amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,

c) amely a duális képzőhely által vállalt szakirányú oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és

d) az Szkt. 19. § (3) bekezdése szerinti minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

 

A duális képzőhelyen oktató az lehet, aki

a) cselekvőképes,

b) nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik és

d) kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik.

 

Mentesül a kamarai gyakorlati oktatóivizsga-letétel alól az, aki

a) szakirányú mestervizsgával rendelkezik,

b) a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő

ba) szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal,

bb) felsőfokú végzettséggel, szakirányú középfokú szakképzettséggel és legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy

bc) - az egészségügyi ágazat tekintetében - egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkezik, vagy

c) a hatvanadik életévét betöltötte.

 

A szakképzési munkaszerződés megkötése

 

Kötési korlátok

Fontos szem előtt tartani, hogy továbbra is van mennyiségi korlátozás a duális képzőhelyekre vonatkozóan. A duális képzőhely 12-nél több tanulóval és képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 30%-áig köthet szakképzési munkaszerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azon duális képzőhelyek esetében, ahol a fentiek szerint számított átlagos állományi létszám nem haladja meg a 40 főt, a megköthető szakképzési munkaszerződések száma maximum 12 lehet. (Ez alapján pl. 13 szakképzési munkaszerződés 44 fő foglalkoztatottól köthető 14 pedig 47 foglalkoztatottól stb.)

A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.

Az ÁKK és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ÁKK és a tudásközpont tagja által külön-külön és az ÁKK, illetve tudásközpont által megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.

Amennyiben egy duális képzőhely önállóan és ÁKK-ban is képez, a 30%-os korlátozás minden minőségében külön számolandó.

Továbbá nem vonatkozik a korlátozás

• nagyvállalkozás,
• a legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra (pl. nyári egybefüggő gyakorlatra) megkötött szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókra, illetve
• saját dolgozóval kötött szakképzősi munkaszerződés.

A jogszabályi korlátozások mellett a megköthető szakképzési munkaszerződések számát a területi kamara nyilvántartásba-vételi eljárása vagy hatósági ellenőrzése során megállapított maximális oktatható létszám (kapacitás) is befolyásolja vagy határozza meg.

A korlátozás kapcsán megjegyzendő, hogy az Szkt. hatálybalépését követő átmeneti időszakban, a régi OKJ szerinti képzések esetében megkötött/megköthető tanulószerződések számát a szakképzési munkaszerződések megkötésekor nem kell figyelembe venni. A tanulószerződések száma nem számít bele az új jogszabályi környezetben meghatározott 30%-os megkötöttségbe sem.

Mivel a régi és az új szakképzési rendszer még 2024-ig párhuzamosan, egymás mellett működik, a kifutó rendszerű képzésben részt vevő tanulók esetében a tanulószerződések megkötésére továbbra is a 2011-es szakképzési törvény szerinti „12 fős szabály” vonatkozik. Ez alapján az egyéni vállalkozó, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás egyidejűleg legfeljebb 12 hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a nyilvántartást vezető szerv igazolást állított ki számára arról, hogy más gyakorlati képzést szervező szervezet nem tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az a duális képzőhely, aki a képzési, tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásra vonatkozó támogatási jogviszonyából fennálló és a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó létszám fenntartására kötelezett, a fenntartási időszakban a fenntartási kötelezettség részeként a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban meghatározott számú tanulóval és képzésben részt vevő személlyel köthet szakképzési munkaszerződést, illetve a kifutó rendszerű képzések esetében tanulószerződést.

  

Kiválasztási eljárás

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően a tanulók számára kiválasztási eljárást folytathat le.

 A kiválasztási eljárás során a munkáltató az Mt. rendelkezéseinek figyelembevételével

• a tanulótól, illetve a képzésben részt vevő személytől olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy az Szkt.-ból származó igény érvényesítése szempontjából lényeges,
• a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szemben olyan alkalmassági vizsgálatot alkalmazhat, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

A fenti adatokkal kapcsolatos adatkezeléséről a munkáltató az érintettet írásban tájékoztatja.

 A kiválasztási eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, amely az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés.

 

A szakképzési munkaszerződés megkötése

 A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.

2020.szeptember 1-jétől a tanulmányaikat – 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban – megkezdő tanulók már az új képzési rendszer szerinti oktatásban vesznek részt. Az ágazati alapoktatást Az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után a tanulók szakirányú oktatása elsősorban – kamarai támogató tevékenység alapján – duális képzőhelyenfolyhat.

Szakképzési munkaszerződés azzal a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

 

Szakképzési munkaszerződés

• a szakirányú oktatás időtartamára vagy
• évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra

köthető.

 

A legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra köthető szakképzési munkaszerződés lehetőséget biztosít a kifejezetten csak az egybefüggő szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezésére, illetve a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén a gyakorlatok tömbösített, külső helyszínen történő lebonyolítására.

 

Azok a tanulók, akik 9. évfolyamon 2020. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat, először ágazati alapoktatásban vettek részt, velük szakképzési munkaszerződés kötésére első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől van, illetőleg lesz lehetőség.

Kivételt jelentenek azok az érettségivel rendelkező tanulók, akik kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt a képzésben, ők az első évfolyam második félévétől (február) köthetnek szakképzési munkaszerződést.

A tanuló egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet, ahogy tanulószerződéssel is csak eggyel rendelhezhet(ett).

A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják. A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet.

A szakképzési munkaszerződés megkötésére – eltérő rendelkezések hiányában – az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, amely alapján a

• munkáltatóalatt a duális képzőhelyet,
• munkavállalóalatt a tanulót, illetve a képzésben résztvevő személyt

kell érteni.

 

A szakképzési munkaszerződés megkötésével

• a tanuló, illetve képzésben résztvevő személy
• elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és
• kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, valamint
• kötelessége, hogy betartsa a duális képzőhelyen a munkavállalóra vonatkozó előírásokat, kötelezettségeket,
• a duális képzőhely pedig
• vállalja a tanuló szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá
• kötelezettséget vállal a törvényben meghatározott juttatások nyújtására.

A szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében az Mt.-nek

• a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményeiről,
• a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályairól (a határozott idejű munkaviszony kivételével)
• a munkaerő-kölcsönzés különös szabályairól,
• a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokról (például tanulmányi szerződés)

szóló rendelkezései nem alkalmazhatók.

Az Mt. szerint a kollektív szerződés szabályozására és hatályára vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésnek csak az Mt.-ben, az Szkt.-ben és e törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket meghatározó rendelkezéseinek a hatálya terjedhet ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkáltatónál érvényben lévő üzemi megállapodásra is.

A szakszervezeti tagok létszámának számításánál a tanuló nem vehető figyelembe. A tanuló az üzemi tanács tagjává nem választható, és az üzemi tanács választásán szavazati joggal nem rendelkezik.

 

A szakképzési munkaszerződés tartalmi elemei

A szakképzési munkaszerződésben meg kell határozni

• a duális képzőhely nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, valamint képviselőjének családi és utónevét,
• a tanuló, illetve képzésben résztvevő személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, oktatási azonosító számát, elérhetőségét,
• annak a szakképző intézménynek a nevét, székhelyét, elérhetőségét, OM azonosítóját, képviselőjének nevét, amellyel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulói jogviszonyban, illetve felnőttképzési jogviszonyban áll,
• a szakirányú oktatás körébe tartozó munkafeladatokat, képzési program szerint
• a szakirányú oktatás időtartamát és helyét,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személyt az Szkr. alapján megillető munkabér összegét.

 

A szakképzési munkaszerződés továbbá tartalmazza

• a duális képzőhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló, illetve képzésben résztvevő személy számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – szakirányú oktatásról gondoskodik.
• a tanuló, illetve képzésben résztvevő személy arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy
• a duális képzőhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
• a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
• a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
• nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzőhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett honlapon (https://dualis.mkik.hu/) elérhető a kamara által kidolgozott szakképzési munkaszerződés minta, amely a fenti kötelező tartalmi elemeket tartalmazza.

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt

• a munkabér és az egyéb juttatás kifizetésének időpontjáról, az azt terhelő fizetési kötelezettségek levonásáról,
• a tanuló számára nyújtható egyéb juttatásokról és kedvezményekről, azok mértékéről és nyújtásának feltételeiről,
• a szakirányú oktatásáért felelős személy családi és utónevéről és elérhetőségéről,
• a duális képzőhely által igénybe vett vagy várhatóan igénybevételre kerülő közreműködő megnevezéséről, székhelyén vagy telephelyén lévő szakirányú oktatási helyszínéről vagy helyszíneiről, képviselőjének családi és utónevéről, a tanuló duális képzőhely által igénybe vett közreműködőhöz történő kirendelésének időtartamáról.
• A duális képzőhelynek – adminisztratív terheinek csökkentése céljából – 2021. szeptembertől már nem kell a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe feltöltenie a szakképzési munkaszerződéseket, illetve azok adatait. Erre vonatkozóan a duális képzést folytató szervezeteknek az állami adóhatóság felé van adatszolgáltatási kötelezettségük, amelyet egy „normál” munkaszerződés esetén is teljesíteni kell egyébként is.
• A tanuló szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó-és vámhatóság által számára átadott adatát a szakképző intézmény kezeli. Az állami adóhatóságnál meglévő releváns adatoknak a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe történő átvételével az adatok rendelkezésre állása és annak a tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó ellenőrzéshez való felhasználása a duális képzőhely számára külön kötelezettség előírása nélkül biztosítható.

Jogok és kötelezettségek a szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben

Munka- és pihenőidő, a munkaközi szünet, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

 

• A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát. A napi szakirányú oktatási időt arányosan csökkenteni kell, ha a szakirányú oktatás rendszeresen olyan helyszínen történik, ahol a duális képzőhellyel munkaviszonyban álló munkavállalókat olyan munkarendben foglalkoztatják, amely nyolcórásnál rövidebb munkaidő-beosztást ír elő.
• A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
• A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
• Ha napi szakirányú oktatás időtartama a négy és fél órát, illetve hat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell biztosítani, amelyet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

 

A szabadság és mentesülés a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt

A szakképzési munkaszerződés esetén a szabadság kiadásának feltételei alapvetően a munkajogi szabadság kiadásának szabályain alapulnak.

A szabadságok kiadására vonatkozóan az általános szabályok megfelelő alkalmazása mellett figyelembe kell venni a szakképzési szabályozás különös rendelkezéseit is, mivel azok a szabadságot számos esetben az Mt.-től eltérően kezeli.

A tanulót évente negyvenöt munkanap, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A tanuló szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően. Ez változás a tanulószerződéses foglalkoztatáshoz képest, ugyanis ott pihenőidőt kellett biztosítani a tanulónak, amely nem munkanapokban került meghatározásra.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes munkabér figyelembevételével kell megállapítani.

A tanuló azzal, hogy szakképzési munkaszerződést kötött, – a kivételt jelentő munkanapoktól eltekintve – minden munkanapon szakirányú oktatáson vesz részt. Amennyiben a tanuló a programtantervben meghatározott óraszámot és a szabadságát is letöltötte, és még maradt a tanévből munkanap, akkor azt a duális képzőhelyen (vagy annak közreműködőjénél) kell töltenie. Ezeken a munkanapokon is kizárólag a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására kötelezhető.

Az Mt. alapszabadságot és pótszabadságot határoz meg, az Szkt. szövegezése pedig csak „szabadságot” tartalmaz. Mivel az Szkt. egységesen kezeli az alap- és pótszabadságot, ezért az Mt. pótszabadságait már nem lehet alkalmazni.

 

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) a közismereti és az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet az elfogadott képzési program szerint a szakképző intézmény végzi, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt,

b) a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező,

c) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy vizsgája napján és a vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapon,

d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól,

e) érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.

 

Betegszabadság

A munkáltató a tanuló, illetve képzésben résztvevő személy számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ebben az esetben a tanuló, illetve képzésben résztvevő személy táppénzre jogosult.

Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

A tanuló, illetve képzésben résztvevő személy betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

 

A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások

A tanuló, illetve képzésben résztvevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként munkabérre jogosult.

A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének minimumát és maximumát az Szkr. határozza meg, amely szerint a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a korábbiakkal ellentétben nem a minimálbérhez igazodik, hanem a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez, annak egyhavi összege, de legfeljebb százhatvannyolc százaléka (Ez 2023-ban a 100.000 és 168.000 forint közötti összeget jelent.) A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit.

A szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az Szkr. alapján megillető munkabér összegét.

Miután a jogszabály előírja, hogy a bér megállapításánál a tanuló felkészültségét, tanulmányi eredményeit kell figyelembe venni, ezen körülmények alapján a munkabér nem kell hogy feltétlenül egységes legyen, lehetséges a differenciálás – ez nem ütközik az Mt. egyenlő bánásmódról szóló rendelkezéseibe. Azonos teljesítményért, felkészültéségért, azonos színvonalú munkáért azonos bér jár. Egy esetleges emelés is az adott tanuló teljesítményétől függhet. A bér megállapításának módját a munkáltató a normál munkavállalóinál alkalmazott módszerrel rögzítheti.

A munkabért a tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig történő átutalással kell teljesíteni. (Ahogy ezt a tanulószerződéses kifizetések esetén is kell(ett) tenni.)

 

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria). Az egyéb juttatást a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének 168%-áig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult. A „ledolgozott nap” fogalma alatt azokat a napokat kell érteni, amely napokat a tanulónak a képzőhelyen kellene töltenie, még akkor is, ha onnan a tanuló valamilyen okból igazoltan hiányzik (pl. betegszabadság, táppénzes állomány, szabadság napjai stb.).

A képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződése esetén a munkabért és az egyéb juttatást – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell megállapítani.

A tanulót, illetve képzésben résztvevő személyt megillető munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg.

Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanuló részére, a teljes hónapra megállapított munkabér és egyéb juttatások időarányos része illeti meg.

A tanuló, illetve képzésben résztvevő személy számára meghatározott munkabért és egyéb juttatásokat a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

 

A tanuló, illetve képzésben résztvevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából

• munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül,
• a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek,
• a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.

 

A szakképzési munkaszerződés alapján a tanulók, illetve képzésben résztvevő személyek biztosítottá válnak, jogviszonyukat be kell jelenteni a társadalombiztosítás rendszerébe a T1041-es nyomtatványon.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.11 pontja alapján adómentes a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.

 

A szakképzési munkaszerződés megszűnik

• a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
• annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi,
• a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
• a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy halála napján.

 

A tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnéséről a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének napjáról a duális képzőhelyet.

 

A szakképzési munkaszerződés megszüntethető

• közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
• felmondással a felmondás közlésétől számított tizenötödik nappal,
• azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.

A szakképzési munkaszerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

• a szakképzési munkaszerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
• egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakképzési munkaszerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése vagy a szakirányú oktatás további biztosítása a tanuló részére.

A tanuló a szakképzési munkaszerződést jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja.

A duális képzőhely azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a szakképzési munkaszerződést, ha a szakképző intézmény a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt elégtelen tanulmányi eredmény miatt a szakirányú oktatás időtartama alatt másodszor kötelezte évfolyamismétlésre.

A duális képzőhely a felmondást és az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás és az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a duális képzőhelynek kell bizonyítania.

A felek a felmondással és az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A keresetnek a felmondás és az azonnali hatályú felmondás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

 

Saját munkavállaló részvétele a képzésben felnőttképzési jogviszony keretében

Felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakirányú oktatás esetében a képzésben részt vevő személy saját munkáltatójával is köthet szakképzési munkaszerződést.

Ha a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás –  képzési program alapján – az őt foglalkoztatónál is teljesíthető. Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint –

a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.

b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú - módosítása továbbra is lehetőség. A lényeges változás ez esetben, hogy bár a módosított munkaszerződés alapján kerül megszervezésre a saját dolgozó szakirányú oktatása, azonban az nem válik szakképzési munkaszerződéssé, ami számos ponton egyértelműsíti a jogalkalmazást. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho törvény szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.

 

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény

Szakképzési munkaszerződés:

Az adókedvezmény megállapításához az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával (a törvényben meghatározott munkanapok kivételével) és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz (vagy fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához) viszonyított arányszámával megszorozni. Ekként az adókedvezmény nem általánosan munkanapra járó marad, hanem 8 (illetve 7) órás munkanaphoz viszonyítottan lesz igénybe vehető, így elkerülhetővé válik, hogy az adókedvezmény a maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapon belüli mértéke csupán töredéke a teljes napi munkaidőnek (illetve a 7 órának).

Képlet: önköltség * szakmaszorzó * évfolyami szorzó / éves munkanapok száma / napi munkaidő [7 vagy 8 óra] * duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett óra száma.

Önköltség: költségvetési törvényben rögzített: 1.200.000 Ft

Évfolyami szorzó: 1,2-1-0,8 (Tanulói jogviszonyban); 1 (Felnőttképzési jogviszonyban)

Éves munkanapok száma: 2023-ban 251 munkanap

Napi munkaidő: 8 óra, fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 óra

Duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett óra: amire munkabérre vagy távolléti díjra jogosult (duális képzőhelyen jelenlét, szabadság, a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra eső betegszabadság), viszont nem jár adókedvezmény, amennyiben munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult (pl. igazolatlan mulasztás, fizetés nélküli szabadság, táppénz), vagy az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

Sikerdíj: Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett, a teljes szakirányú oktatási időre megkötött és legalább hat hónapos egybefüggő időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel a jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg.