Tanulószerződés kötésének lehetősége 2020. szeptembertől
A tanulószerződések kötésével kapcsolatban a továbbiakban az Szkt. átmeneti rendelkezéseit kell figyelembe venni A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében
- a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
- a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és
- más jogszabály
az Szkt. hatálybalépését megelőző napon, azaz 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni
- a tanuló tanulmányai befejezésére,
- a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre,
- a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére, valamint
- a tanuló juttatásaira.
Ez alól kivételt képez szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló.
A fenti feltételnek megfelelő tanulóval, kifutó rendszerben a
- szakképző iskolában – évfolyamismétlés nélkül – a 2021/2022-es tanévben,
- technikumban a 2023/2024-ben
köthető még utoljára a korábbi szabályozás alapján tanulószerződés.
Mivel a tanuló a tanulmányait a korábbi szabályok szerint jogosult befejezni, a képzésre jogosult, nyilvántartott vállalkozás köthet vele tanulószerződést.
2020. szeptember 1-jétől a képzésbe belépők esetében már 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyról beszélünk, rájuk már az Szkt. szabályai vonatkoznak.
A korábbi szabályozás alapján megkötött tanulószerződésekre vonatkozó elszámolást illetőn szintén az Szkt. átmeneti rendelkezéseit kell figyelembe venni az alábbiak szerint (részletesen a 8.2 fejezetben):
- a 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az Szht. és az abban kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabály 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, megállapítani és bevallani,
- 2021. január 1-jétől pedig a szakképzési hozzájárulásra
- kötelezett – gyakorlati képzésben tanulószerződéssel részt vevő tanuló esetében – az Szkt. szerinti szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét akként teljesíti, hogy
- a régi Szt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve részszakképesítéshez kapcsolódóan az Szkr. 4/A. mellékletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,
- a szakirányú oktatás alatt a régi Szt. szerinti gyakorlati képzést,
- szakma alatt a régi Szt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, részszakképesítést,
- szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szt. szerinti tanulószerződést kell érteni.
2021. január 1-jétől a kiegészítő normatívák (beruházási, oktatói, tanműhely fenntartási) igénybevételére a jogszabály alapján nincs lehetőség, ezek részben beépültek az önköltség összegébe.
2021. január 1-jétől a bruttó kötelezettség mind a hatályos és kifutó tanulószerződésekre, mind pedig az új szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető
- a fenntartói megállapodással rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével – az adóév munkanapjai számának szorzataként,
- hallgatónként a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti felsőoktatási duális képzés arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összegével.
Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját az Szkr. határozza meg.